Ez a hónap több kellemes meglepetéssel szolgált. Az első és talán a legfontosabb az szeptember 9-hez fűződik, amikor is a kislegény úgy döntött, hogy yol meglesz Ő anyatej nélkül is eztán! Ahhoz képest, hogy augusztus végén még hallani sem akart ilyesmiről, sőt! néha amikor bepróbálkoztam 1-1 cumisüveges visszaaltatással, mérgesen a sarokba hajította azt és ellentmondást nem tűrően kijelentette: "mamma tette!" ( cicit akarok) :-))...ezek után engem is meglepett ez a reakció...2 ízben volt még SOS szopizás, úgyhogy végülis a célként kitűzött 1 éves szoptatásra ràhúztunk még 2 hónapot, s 14 hónap utàn tettünk pontot eme csodálatos fejezet végére. Valószínűleg ezzel is összefüggésbe hozható a következő meglepi, miszerint 10 nappal ezután furcsàn kipihenten ébredtem reggel...igeeeen, Erik végre átaludta az éccakát!!! Még ugyanennyi napra volt szüksége ahhoz, hogy az éjszakai nyöszörgés is elmaradjon, így végülis hihetetlen, de 15 hónap után véééééégre aludtunk éjjel! Kell ennél több? Na persze, hogy azért örömünk ne legyen fenékig teljes, az óraátállítás ismét bezavart, így a kislegény egy órával korábban, azaz 6-kor kukorékolt minden egyes reggel...jaaaaj!
Na de ne szaladjunk ennyire előre, a szeptemberi meglepetés áradathoz Greti is hozzájárult...egyik este a fülembe súgta: "mamma már nagy vagyok, a meseolvasás után elég egy jóéjt puszi és ölelés, mehetsz a dolgodra, elalszom egyedül!" Wow! Szóhoz sem jutottam és hirtelen nem tudtam, hogy most ez valami vicc, vagy valóban komolyan gondolja? De szerencsére Greti kitartott elhatározása mellett, így a szokásos esti végetnemérő altatási macera évek után végre lerövidült! :-)
Nessun commento:
Posta un commento