Erik elso repülèse!

A kislegèny elso repülèse szerencsère zökkenomentesre sikeredett, le-ès felszàllàsnàl szopizott, ùtközben meg bèkèsen nèzelodott a mamma ölèbol...eközben a dràga novèrke legnagyobb meglepetèsemre elaludt nem sokkal a felszàllàs utàn ès vègig "horkolta" a repcsiùtat nyitott szàjjal! :-) Ilyet mèg Tole eddig soha nem làttam, bevallom, meg is ijedtem egy picit, amikor egyik pillanatròl a màsikra ìgy kidolt! :-)

Mindenki happy :-)

Nyitott szàjas totàlis KO! :-)

Muszàj volt megörökìteni

Ellenben a visszaùt egy rèmàlom volt! Az elejètol a vègèig...eloszor is ok, h fapados a wizzair, na de ez az ùjìtàs ami most van a Ferihegyen, h a kifutòpàlyàn kell àtgyalogolni ès hideg sàtorban vàrakozni akàr a menekültek, ez siralmas! Plàne kisgyerekkel mindezt ugye...szòval màr eleve nem indult valami ròzsàsan a visszaùt...ezutàn jött az, h Erik nem sokkal a felszàllàs elott a bèkès szopizàst megszakìtotta ès eloször hatalmasakat mosolygott a mellette ülo novèrère, majd egyik pillanatròl a màsikra irdatlan üvöltèsbe kezdett ès sajnos folytatta is 15  - szàmunkra vègtelennek tunö - percen keresztül!!! :-( Minden tudàsomat bevetettem, pròbàltam csitìtgatni, ringatni, ràvenni, h szopizàssal nyugodjon meg, büfiztetni de mind hiàba, a kismanò vìgasztalhatatlan volt, torka szakadtàbòl üvöltött tovàbbra is ès majdnem kiugrott a kezembol! Vègül, mivel az volt a megèrzèsem, h valamitol nagyon megijedhetett, befogtam az egyik fülèt, a màsikba meg kedves dalokat dùdolgattam ès hàla a yo ègnek ez bejött! Mèg sokàig szipogott szegènykèm a törtèntek utàn, majd evèssel vìgasztalòdott ès ki is dolt szerencsère...bezzeg a novère! O bizony tùl volt pörögve rendesen, eleinte O is sìrt, miközben Erik ordìtott, mert Vele senki nem foglalkozott, majd föl-le màszòkàzott a szèkèn ès közben szòrakoztatta az elötte ès mögötte ülo pihenni/aludni vàgyò utastàrsakat...vègül nagy nehezen ràbòlintott az egyik könyvère a jàtèkokkal teli hàtizsàkjàbòl, s gàlànsan megengedte nekem, h felolvassam neki, s ezzel el is voltunk leszàllàsig...huh! De itt mèg nincs vège! Amikor megèrkeztünk Milanòba, közöltèk, h itt nem adjàk oda a babakocsit a gèprol valò leszàllàskor, csak majd a csomagokkal, ok...màr az összes utas elpàrolgott, a babakocsi mèg sehol...màr èpp indultunk volna reklamàlni, amikor Enri kiszùrta, h tolünk kb. 30 mèterre odavàgtàk a földre egy szò nèlkül (magas szìnvonal a köbön), na köszi, de minden mindegy volt, csak èrjünk màr el az autòig...ekkorra Greti màr igencsak nyugös volt ès nanà, h szegèny Erik is felèbredt ès nyekergett...ezek utàn evidens volt, h a reptèrrol a parkolòig valò eljutàsban is lesz valami gikszer...a sok "kedves" ès együttèrzo olasz utasnak hàla, csak a màsodik (èn a kèt gyerkoccel) ès harmadik (Enri) kisbuszra sikerült feljutnunk, s kòrusban nyekergo gyerekekkel megtenni a szerencsère csak pàr perces utat a parkolòig...este 10 òra is elmùlt màr, mikorra a sajàt autònkban csücsültünk ès indulhattunk vègre haza...az ùt nemcsak szàmunkra volt kimerìto, pàr percen belül mindkèt törpèt elnyomta az àlom...halleluja!!!